Háttérkép3 Háttérkép5 Háttérkép6

Zsolnay és Pécs

Zsolnay Vilmos keramikusművész és a porcelángyár alapítója Pécsett született, és ott is halt meg. 1863-ban vette át bátyja pécsi agyagárugyárát. Alkotóművészként nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit, de közreműködött az eozinmáz technikájának kidolgozásában is,sőt, pécsi gyára elsőként alkalmazta az eozinmázat dísztárgyain. 1878-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat (Grand prix), majd a francia Becsületrenddel is kitüntették. Hazánkban megkapta a Ferenc József-rendet, Pécs pedig díszpolgárává avatta.

Halála után egy évvel, 1901-ben veje, Sikorszky Tádé tervei alapján került tető alá a Zsolnaymauzóleum épülete. 1913. október 13-án este fél 10-kor hozta ki a temetőből vállán Zsolnay Vilmos ezüstözött ónkoporsóját  fia Miklós és három fiú unokája: Zsolt, László és Tibor, majd  vitték a mauzóleumhoz fölvezető följárón, ahol a Zsolnay porcelángyár dolgozói sorfalat álltak és acetén lámpával világítottak. A koporsót felvitték a kápolnába, ahol megtartották az istentiszteletet, majd 11 órakor, teliholdnál levitték a kriptába és elhelyezték a szarkofágban, mely most is nyugvóhelye (wikipédia).

A Zsolnay mauzóleum 2011-ben, a Zsolnaynegyed kialakítása kapcsán felújításra került. A negyed az egykori porcelángyár területét foglalja el, és a gyönyörű színes eozin cserepekkel és épületdíszekkel külön világot varázsol az odalátogatók elé.